Öt győzelemmel és öt vereséggel, az OB IV-es tabella 7. helyén fejezte be az alapszakaszt a VESC jégkorongcsapata. A Grizzlyk ezt követően az Újpesti Ragadozókkal küzdöttek meg a rájátszásban, de azt a párharcot végül magabiztosan nyerték a fővárosiak.

Pozitívumokból azonban így sem volt hiány a csapatnál. Erről is kérdeztük a gárda edzőjét, Pukli Mátét.

Mennyire vagy elégedett a felkészüléssel?

Az edzéslátogatottság elfogadható volt, a csapat magja rendszeresen járt és próbálta a legtöbbet kihozni magából. Azt figyelembe kell venni, hogy amatőr sportolókról beszélünk, akik a munka, egyetem és család mellett vállalták az utazásokat és edzéseket.

Mi volt számodra a legnagyobb pozitívum?

Amikor elkezdtük a közös munkát, olyan játékosokat ismertem meg a személyükben, akik még soha nem találkoztak egy rendesen összerakott programmal. Az edzéseken addig csak játszottak, esetleg valami “old school” egyszerű dologgal próbálkoztak. Nagyon sok idő és energia ment el arra, hogy beleszokjanak a munkába, hogy ne késsenek, koncentráltan érkezzenek és úgy viselkedjenek ahogy az a jó munkához kell. Nagyon pozitív volt számomra, hogy az első perctől kezdve vevők voltak ezekre a dolgokra. Szerettek volna úgy edzeni, mint a profik és ahogy fejlődtek és jöttek a bonyolultabb feladatok, azokkal is boldogultak már. A szezon végén már maguktól megtudnak csinálni egy bemelegítő programot, nekem volt időm foglalkozni addig a helyszínekkel. Jövőre sokkal több munkát tudunk elvégezni, kevesebb idő alatt.

Melyik volt a szezon legjobb meccse?

Az idegenbeli KMH elleni mérkőzést emelném ki. A csapat oda nagyon tiszta fejjel és felkészülten érkezett meg. Mindenki csinálta a dolgát és csak a sajátját, ami nagyon fontos, hogy ne legyen össze-vissza rohangálás. A korongos ellenfelet azonnal támadtuk, az egy az egy elleni párharcokat pedig megnyertük. A szabad korongokra úgy csaptunk le, ahogy az elvárható. A szezon legjobb mérkőzése volt. Voltak még emlékezetes meccsek, amikből sokat lehet tanulni, volt ami óriási érzelmi hullámvasút volt és volt olyan is, amit csak el kell felejteni és soha többet nem gondolni rá.

Milyen volt az együttműködés a Veszprémi Egyetemi Sport Clubbal?

Két helyszín és több időpont állt a rendelkezésemre, tudtuk úgy alakítani, hogy a legtöbb játékosnak jó legyen a beosztás. Nem este 11-kor kellett edzenünk, hanem rendes időben tarthattuk a programjainkat. A csapat körüli körülményeket is rendezettebbé és átláthatóbbá tudtuk tenni, ami a játékosoknak segített sokat. A többi előnyt a csapatvezetőnk élvezte, aki a háttérmunkában vállalt óriási szerepet.

Milyen színvonalú volt az OB IV-es pontvadászat?

A bajnokság azoknak szól, akik nem szerepeltek utánpótlás korban semmilyen csapatnál, maximum U14-es korosztályig. Ennek megfelelően vannak olyan csapatok, ahol több az ügyes játékos és van ahol kevesebb. A mérkőzéseken még alakít az éppen rendelkezésre álló játékosállomány is, mindkét csapatnál vannak, akik például a munka miatt éppen nem érnek rá, ezért a meccsek lehetnek magas színvonalúak is, de van hogy gyengébbre sikerülnek. Meglepően sok olyan játékos van, akik nagyot és pontosan lőnek, ezért nagy gólokból sem volt hiány. Összességében ebben a bajnokságban megtalálja a helyét az is, aki nem rég kezdte és az is, aki már régebb óta csinálja. A teljesen kezdőknek még azért nem ajánlanám.

Miben kell fejlődnötök a következő szezonra?

A maradék jeges edzésen nagy hangsúlyt fogunk fektetni az egyéni képességfejlesztésre, korcsolya, ütőtechnika és passzok. Remélem a nyáron majd rá tudom venni őket, hogy egyénileg, szárazon is ütőtechnikázzanak. Jó lenne, ha tudnánk csinálni egy nyári felkészülést is, de a száraz munka nehéz és kellemetlen, ezért a motivációt nagyon nehéz fenntartani egy olyan sportolónál, aki csak a szórakozást keresi.

Kik csatlakozhatnak hozzátok a folytatásban?

Bárki, aki úgy érzi, hogy ki szeretné próbálni magát. Aki kitartó és van érzéke a sportokhoz az hamar eljut egy olyan szintre, ami után már nem zavarja a többiek munkáját és onnantól nincs megállás, beszippantja a hangulat. Az első pár alkalom a kritikus, ahol még érzik, hogy nagyon kilógnak, itt kell pozitívnak maradni. Aki alázatosan dolgozik és olyan első benyomást kelt a többiekben, hogy érdemes neki segíteni, akkor hamar talál magának pár segítőkész rutinost. Ellenben volt, aki nagy hanggal és nulla alázattal megérkezett, neki egész rövidre sikerült ez a karrier.